A FÜGGELÉK

MEGJEGYZÉSEK HIVATÁSOSOK SZÁMÁRA

Akik elvégezték a Szcientológia Egyház hivatalos tanfolyamait, azoknak feltűnhetett, hogy néhány, a könyvben található dolog ellentétben áll a "standard technikával".

A legszembeszökőbb eltérést maguk az önállóan végzendő eljárások jelentik, melyek ellentétben állnak a modern szabályokkal.

Ám ez a könyv elsődlegesen az '50-es évek szcientológiájához nyúl vissza, amikor is az önállóan végzett munkát nem csak hogy elfogadhatónak tartották, hanem még bátorították is az eljárások futtatásában jártas emberek számára. A szabványos javító lista még 1966-ban is csak akkor tekintette az önálló munkát hibának, ha az párhuzamosan folyt egy hivatásos által nyújtott intenzív eljárás szolgáltatásával.

A standard technika időszakából való gondolatok és felfedezések szintén megtalálhatók a könyvben, csak éppen a korábbi, tágabb összefüggésrendszerbe vannak visszahelyezve.

Egy másik figyelemreméltó különbség az "auditálás" szó elkerülése, amit a Szcientológia Egyház az "eljárásfuttatás" szinonimájaként használ. Mivel maga a szó "hallgatást" jelent, ezért használata feltételezi egy másik személy jelenlétét, aki meghallgat, ezért az öntisztítás esetében ez a szó nem tűnt jó kifejezésnek. Ráadásul mivel az "eljárásfuttatás" kifejezés sokkal könnyebben érthető, így az "auditálás" szót teljesen elhagytam.1

A standard technika esetén az ember egészen addig elkerüli az OT gyakorlatokat ("Operating Thetan" gyakorlatok; ilyenek például amikor csukott szemmel figyelsz tárgyakat egy szobában), ameddig minden máson túl nincs, kezdve a Fokozatokat (Grade-eket) kezelő eljárásokkal (kommunikáció, problémák, ártó tettek, stb.) és folytatva az alsóbb OT szintekkel (implantok és így tovább). A "híd" legutolsó átalakításával azt a kevés OT eljárást is, ami még megmaradt, áthelyezték egészen a jelenlegi legmagasabb szint (OT 8) fölé, de valószínűleg meg fognak jelenni valahol az OT 9 és 16 között.

De az '50-es években ezeket az OT eljárásokat kezdőkön alkalmazták. A legelejétől kezdve, kevés előkészülettel futtatták őket és a technika alapjában véve működött, roppant nagy képességjavulást elérve a segítségükkel.

Az ok, amiért ezek a standard technikában jelenleg nem használatosak az, hogy nem mindig működnek száz százalékosan, és a félig képzett auditorok nem tudták az eljárásokért pénzt fizető embereken gépiesen alkalmazni ezeket.

Kezdők esetében a könnyed, tedd-meg-amit-tudsz-és-majd-meglátod-mi-lesz-az-eredmény típusú megközelítés a helyes. Lesz olyan, amelyik működik, és lesz olyan is, amelyik alig vagy egyáltalán nem, de semmi esetre sem származik belőle kár.

Egy hivatásos, a Szcientológia Egyház által kiképzett személy, ha egy olyan személyt próbál meg kezelni, aki ezzel a könyvvel dolgozott, megkísérelheti azt, hogy nagyon alaposan végigdolgozza a könyvben fellelhető valamennyi eljárást. Ez hiba és ezt nem szabad tenni. Ezeket a kezdő OT gyakorlatokat könnyedén, erőltetés és az eredmény leértékelése nélkül kell végezni.

Az ember természetszerűleg átugorja vagy egyszerűen összecsapja a számára nehéz dolgokat. Az ilyen eljárások esetében ez be van tervezve. A könyv második, alapos átdolgozása alkalmával minden elintéződik. Némileg valamennyi területen csökkenteni kell a nyomást ahhoz, hogy rendesen meg lehessen csinálni ezeket az OT gyakorlatokat.

De már azért is az elejétől kezdve van szükségünk ezekre az OT gyakorlatokra, mert azok, amelyek működnek, messze a leggyorsabb, leghatékonyabb eljárások, melyeket valaki magán futtathat. Ez az, ami erőt ad ahhoz, hogy az ember önállóan dolgozzon a Fokozatok (Grade) stílusú technikákkal.

Még számos olyan szabály létezik a standard technikában, ami csak azért van, mert az eredeti standard technika "gyorstalpaló" volt, és minden fokozaton csak egy eljárást futtattak. Más szavakkal: csak egy eljárást alkalmaztak például a problémák területére, és figyelmen kívül hagyták a tucatnyi többit, melyet korábban már megismertek. Később a kiterjesztett fokozat eljárások újra alkalmazták a kihagyott technológiák egy részét, de a szabályok továbbra is érvényben maradtak.

Például néhány darab "gyorstalpaló" eljárást futtatásakor gondot okozhat az, ha az eljárás nem nem tartalmazza az összes "áramlatot" (önmagadtól a többiek felé, többiektől önmagad felé, és így tovább), mert ez lenne az egyetlen eljárás, amit egy bizonyos területen futtatsz. Ha egy tucat eljárást futtatnál egy területre, nem lenne igazán szükség valamennyi áramlatot sorba venni, amint azt a régebben alkalmazott eljárások is mutatják, melyek ugyan néha több áramlattal dolgoztak, de ez nem minden esetben volt így.

A standard technika viszont tartalmazza azt a szabályt, amely szerint minden eljárásban minden áramlatot futtatni kell, aminek eredményeképpen túlzó és néha ostoba próbálkozások történtek arra, hogy mindig, minden eljárás biztosan felölelje az összes áramlatot.

A gyakorlatban ha egy területen sok eljárást futtatsz, akkor némi hanyagság is megengedhető, mert amit az egyik eljárás kihagy, azt egy másik meg fogja találni. Ez az öntisztítás esetében különösen lényeges, mert itt nem lehet arra számítani, hogy az emberek mindig alapos és tökéletes munkát végeznek.

Az ilyen módon végzett eljárások javításának vagy rendbetételének alapelve, hogy csak azokkal a dolgokkal törődjünk, amik a javító listák segítségével jelentkeznek. Ne üldözz olyan dolgokat, amelyekről úgy gondolod, hogy hibásak, vagy amelyek nem illenek a standard elméletbe. Csak azokat kell kezelni, amelyekkel az öntisztítást végző maga úgy gondolja, hogy nehézségei voltak. Ha egy területtel kapcsolatban elégedett, békén kell hagyni, nem számít, hogy milyen hanyag munkát végzett rajta.

Ne próbálj képzeletbeli hibákat kijavítani. Csak a valódi hibákat javítsd ki!

Az öntisztításnál nem létezik olyan, hogy külső nyomás. E nélkül az ember nem futtat olyan mélyen, ennek következtében a dolgok több időt vesznek igénybe, cserébe viszont egy hiba kisebb valószínűséggel befolyásolja a munkát.

Az "elme önvédelme" az önálló eljárásfuttatás esetén maximális. Ez azt jelenti, hogy az ember egy eljárás futtatásakor nem fog olyan dolgokra gondolni, amelyekkel való szembesülésre még nem áll készen. Az önálló eljárásfuttatás esetében majdnem lehetetlen ily módon bajba kerülni. A legrosszabb ami történhet az, hogy az eljárás nem fog futni, vagy nem jár eredménnyel.

A dolgok elrontásának az az egyetlen módja, hogy valakit túl keményen ösztökélnek, vagy olyan elméleti hibákat erőszakolnak rá, amelyekkel valójában az égvilágon semmi gondja nincs.

A másik tényező, ami az önálló futtatást támogatja az, hogy ilyenkor mindenki maga tartozik felelősséggel a saját esetéért, és ezt nem adja át egy auditornak. Ez számottevően csökkenti a azokat a nehézségeket, amelyekkel ilyen esetekben valaki találkozhat.

Érdemes megjegyezni, hogy az exteriorizációval foglalkozó (11-es) fejezet első eljárása gyógyírt jelent az interiorizáció mellékhatásaira. Egy interiorizációs futtatás szintén segíthet, ha probléma adódik az interiorizáció-exteriorizáció folyamán, de nem szabad csak azért futtatni, mert valaki előtte exteriorizált állapotban volt. Nem szabad semmi rosszat feltételezni egészen addig, amíg valóban nem jelentkezik gond.

Az összes korai eljárásfuttatást – ha csak lehetett – exteriorizált személyen kellett végezni. Nincs semmi elfogadható indok arra, hogy egy exteriorizált személyt ne auditáljunk, kivéve, ha fennáll annak a lehetősége, hogy interiorizációt okozunk ezzel neki, amit az interiorizáció kezelésével lehet megoldani. Az exteriorizált személyek auditálását megtiltó szabály elavult és számottevően lassítja az eset haladását.

A legfontosabb tényezők, amelyek egy, a kezdettől fogva teljesen egyedül haladó személynél hiányozhatnak, a kommunikációs tanfolyamok (TR-ek), a nagyobb szintek és nyereségek elérésének nyugtázása, és az az egyszerű dolog, hogy nincs senki más, akinek el lehetne mondani dolgokat. Ha csak egy mód van rá, szüntesd meg ezeket a hiányosságokat.

A kiigazító eljárásokkal kapcsolatban tekintsd meg a "Mozgásban tartani magad" (27-es) fejezetet.

Aki önállóan végzi a munkát, kezdetben nem tud eleget ahhoz, hogy az alapkövetelményeket megtartsa, sőt ahhoz sincs, hogy egy esetet megragadjon és azt teljes gőzre kapcsolja.

Ha "Class 3" vagy magasabb képzést kaptál, képes vagy arra, hogy javító listákat futtass magadon, mielőtt belekezdenél valamibe. Ezek közé tartozhat az "Esetfelügyelők 53-as sorozata" ("C/S series 53"), a "Zöld lap" ("green form") és a következő mellékletben található Öntisztítás javító lista.

Ezeket öntisztítást végző tanítványon is lehet alkalmazni, akár az eset kezdetekor, akár javító célzattal.

A könyv feltételezi azt, hogy az öntisztító személy nincs megfelelően felkészítve és kezdetben az alapkövetelmények megléte nélkül végzi a munkát, valamint túltöltött vagy elnyomott állapotban van (ami magas vagy alacsony TA-ként olvasható az E-méteren).

Ez az egyik oka az OT és az objektív gyakorlatok, valamint a kellemes emlék-felidézések korai használatának. Ezek mind a töltések elvezetésében működnek közre és nem restimulálásában, valamint sikeresen futnak még nem megfelelő előkészítés esetén is.

Megjegyzendő, hogy az '50-es években az összes eljárást az alapkövetelmények meglétének figyelmen kívül hagyásával végezték, és nem figyelték közben az E-métert, hacsak annak az alkalmankénti kiértékelésére nem, hogy mely területek szorulnak futtatásra.

A könyvet kétszer kell átvenni úgy, hogy a személy lendületbe tudja magát hozni azzal, hogy először mindenbe felületesen belekóstol és megtanulja az összes technikát, azután másodszorra már mélyebben és sokkal biztosabban tud mindent újra futtatni.

Saját magad kezelésekor megfelelően felkészítheted magad és már elsőre mélyen futtathatsz dolgokat, de ne erőltesd azt, hogy minden OT gyakorlatot tökéletesen próbálsz meg futtatni, inkább könnyedségre van szükséged. Ezentúl ne torpanj meg akkor sem, ha úgy látod, hogy túl nehéz a saját eseted lendületbe hoznod és mozgásban tartanod. Az első fejezeteket mindenképpen haszonnal tudod futtatni.

Megjegyzendő az is, hogy a legtöbb OT gyakorlat olyan objektív eljárás, melyet inkább a thetán végez, mint a test. Ezért is működnek túlfuttatás esetében is (mint bármelyik objektív eljárás). Futtatás előtt nem kell ellenőrizned az E-métert, mert nem töltést keresel.

Szintén fontos az, hogy ha egy eset még nem jött lendületbe, elég kisebb nyereségekig futtatnod az eljárásokat, nem kell mindenáron a teljes lezáró jelenséget elérned. Minden nyereség csökkenti valamennyivel a töltést és javítja a személy állapotát. Ha ezek után a kisebb nyereségek után próbálod meg továbberőltetni a gyakorlatot, akkor csak invalidálod azt és túlfuttatásos jelenségeket tapasztalhatsz.

Ebben az esetben (könnyedebb dolgok futtatása azért, hogy a TA a megfelelő sávba kerüljön és az eset elkezdjen haladni) a személynek nem szabad az E-métert bámulnia, mert a látottak kiértékelése túlságosan elvonja a figyelmét. Ha ezt önállóan csinálod, akkor nem szabad a műszert használnod, mert így nem interiorizálhatsz bele.

Más szavakkal, ha egy eset halad, a műszer igazolja a haladást (a mutató általában lebeg), és ez azonnal, még a felmerülésük pillanatában segít elcsípni a hibákat, és egy jól képzett személy a műszer segítségével akár javító listákat futtathat magán önállóan, amikor az esete megakad. Azonban a műszer akadályozza az eset könnyed eljárásfuttatás módszerével történő lecsillapodását, úgyhogy ebben az esetben tegyük félre azt.

Ezek az OT gyakorlatok korlátozás nélkül használhatóak, újra és újra futtathatóak, és minden egyes alkalommal gyarapodik a tudásod. De néha ezek túl nehezek vagy bonyolultak lehetnek és nem járnak eredménnyel. Ez nem káros, mert ilyenkor az ember nem restimulál töltést, de bajba kerülhet akkor, ha egy nem működő eljárásnál ragaszkodik azoknak a szokásos "zárójelenségeknek" a kicsikarásához, amelyek egy megfelelően futó eljárás végén jelentkeznek.

Néhány OT gyakorlatot mindenki képes azonnal futtatni, de nem lehet megjósolni, hogy melyek fognak működni és melyek nem. Úgyhogy sokat próbálj ki közülük. Amelyek nem működnek megfelelően, nem okoznak kárt, amelyek viszont igen, azok fantasztikus eredményt produkálnak.

Várható, hogy az ember valahol az első tucat fejezet során nagyobb nyereséget fog megtapasztalni, és az az esetét lendületbe hozza.

Érdemes megjegyezni, hogy a kommunikációs és a felidézéses eljárásokat is inkább bevezetőként és javító tevékenységként használtuk, mint nagyobb fokozati elemekként, és gyakran olyan eseteken is működnek, amelyek nincsenek megfelelően előkészítve.

A futtatandó eljárás kiválasztásának szempontjából az érdeklődés iránya megelőzi az E-méter által mutatott adatokat. Az E-méter hasznos, de ne hagyd, hogy akadályozzon.

Ha OT gyakorlatot helyrehozatali szándékkal futtatsz máson (hogy átsegítsd őt az öntisztítás során támadt gondjain), gyöngéd, segítő stílust kell alkalmaznod, olyat, amilyet jelenleg nem tanítanak a Szcientológia Egyházban, de amelyet meg lehet tanulni, ha az 1952-54-es bemutató előadások kazettáit, mint például a "Philadelphia Doctorate Course"-t, meghallgatod.

A könyv minden fejezetét "főbb lépés"-nek nevezhetnék a standard technikában, mert mindegyik egy Fokozatot vagy egy OT szintet testesít meg. Valamennyit szükség esetén tovább lehet bővíteni. Úgy éreztem, hogy egy eset minden fontosabb területét jobb gyengéden kezelni, mintsem bármit is túl erőszakosan kényszeríteni.

1 Az író itt az angol "processing" szót használja, amelyet az Egyház magyar fordításai egyben "processzing"-nek fordítanak (a fordító)