23. BECSAPÁS ÉS HAMIS ADAT

23.1 Becsapás
23.2 Elterelés
23.3 Zűrzavar
23.4 Elgondolások helyezése a zűrzavarokba
23.5 Konfliktusok szítása
23.6 Felelősség áthárítása
23.7 Megtévesztő idő
23.8 Jelentőség megmásítása
23.9 Invalidálás
23.10 Szégyen és gátlásosság
23.11 Hamis vádaskodás
23.12 Még többet a konfliktusok szításáról
23.13 Igaz és hamis
23.14 Félrevezetve
23.15 Manipuláció
23.16 Kiértékelés
23.17 Ítélőképesség

A kezdetek óta mesterkedünk mások becsapásán. Egy istenszerű állapotban létező személlyel valójában ez az egyetlen amit megtehetünk.

A korai időszakban ezt leginkább viccből vagy játékból tettük. Később komolyra fordult a dolog, és a becsapás a csapdába ejtés és a szolgaságba taszítás eszközévé vált.

Ez nem egyoldalú dolog volt. Mindannyian ezt tettük másokkal, mások ezt tették velünk, és láttuk, ahogy mások ezt tették másokkal.

Nem könnyen kezelhető terület ez, mivel ebben mindannyian nagyon jókká váltunk. Nem mindig könnyű különbséget tenni az igaz és a hamis között, vagy átlátni az illúzión. Még a telepátia használata során is bolonddá lehet tenni bárkit, hamis felszín alá rejtve a valódi szándékokat.

Viszont azt sem szabad elfelejtenünk, hogy néha még élvezzük is, ha becsapnak bennünket. Egy bűvészmutatvány is a kívánatos és élvezetet nyújtó becsapáson alapul. A bűvész elterelve a figyelmünket elrejti, hogy mi is történik valójában, és ha elég jól csinálja, akkor rendszerint élvezzük is.

23.1 Becsapás

Ez egy felidéző eljárás.

23.1 a) Idézd fel, amikor becsapással rávettek az ellenségeskedésre!

23.1 b) Idézd fel, amikor te csaptál be és vettél rá valakit az ellenségeskedésre!

23.1 c) Idézd fel, amikor valaki becsapott és rávett valaki mást az ellenségeskedésre!

23.2 Elterelés

Ha valóban tisztában vagyunk azzal, hogy mi történik, akár észrevettük, akár megtanultuk, nem tudnak bolonddá tenni bennünket. Ahogy a bűvész eltereli a hallgatóság figyelmét, azok azt nézik, amit a bűvész akar hogy nézzenek, ahelyett, hogy észrevennék amin ezalatt ügyködik. Gyakran irányítjuk úgy a gyermekeket, hogy eltereljük a figyelmét arról, amivel nem szeretnénk hogy foglalkozzon. Persze rengeteg más ok létezik még a figyelemelterelésre. A következőkben egyszerű módon fejlesztjük a tudásunkat e területen.

23.2 a) Idézd fel, amikor elterelték a figyelmedet!

23.2 b) Idézd fel, amikor szándékosan elterelted valaki más figyelmét!

23.2 c) Idézd fel, amikor valaki elterelte valaki más figyelmét!

23.3 Zűrzavar

Egy összezavarodott személy olyan biztos adatokra éhezik, amelyekbe belekapaszkodhat, amelyekkel a zűrzavarban rendet teremthet és amelyekkel megszűntetheti azt. Ha nagyon rá van szorulva, akkor a téves elgondolásokat is elfogadja mindaddig ragaszkodik hozzájuk, amíg azok a zűrzavar érzését enyhítik anélkül, hogy ezen elgondolások helyességéről kellőképpen meggyőződne. Ezért azután a hamis adatok zűrzavarba helyezése az emberek manipulálásának általános módszerévé lett. És ha nincs zűrzavar, az éleseszű manipulátor majd csinál. Kezdjük tehát azzal, hogy figyeljük meg magát a zűrzavart.

23.3 a) Idézd fel, amikor zűrzavart keltettél valaki másban!

23.3 b) Idézd fel, amikor valaki más keltett zűrzavart benned!

23.3 c) Idézd fel, amikor valaki zűrzavart keltett valaki másban!

23.4 Elgondolások helyezése a zűrzavarokba

Tegyük fel, hogy egy társadalomban nagy zűrzavar van. Sok a szociális feszültség, esetleg gazdasági válság van, küszöbön egy forradalom, stb. Ekkor megjelenik egy elképzelés, hogy a társadalmat támadás fenyegeti. A zűrzavar megszűnik, mindenki felsorakozik hogy ellenálljon a támadásnak.

A támadás lehet valóságos, ebben az esetben az adat igaz, és lehet kitalált, az emberek manipulálásának szándékával kigondolva, ekkor az adat hamis.

A zűrzavar következtében a megoldást jelentő elgondolást az emberek anélkül szívják magukba csecsemő módjára, hogy azt alaposan megvizsgálnák. Példa erre az, ahogy Hitler a németeket a II. világháború előtt manipulálta. Kitalált egy ellenséget (a zsidókat), ezt az elképzelést a zűrzavarba (a gazdasági válságba) dobta be, és elérte, hogy higgyenek neki.

Most nézzük meh, hogy mely elképzelések szüntették meg vagy enyhítették a zűrzavart. Az elgondolások lehettek jók is, rosszak is, de valószínűleg alapos átgondolás nélkül lettek elfogadva, így ezeket tekintsük át újra.

23.4 a) Idézz fel egy zűrzavart!

23.4 b) Milyen elgondolás csökkentette vagy szűntette meg a zűrzavart?

23.5 Konfliktusok szítása

Az emberek gyakran mesterkednek az egymás közti konfliktusok szításán. Teszik ezt a haszon reményében, hogy megszabaduljanak ellenfeleiktől, vagy esetleg viccből, szórakozásból. A felbujtó általában a háttérben próbál maradni, így csak a konfliktusban résztvevők láthatók. Az egyik nyomravezető dolog annak a vizsgálata, hogy a konfliktusból ki húz hasznot.

A gyakorlatban ez nagyon jó ítélőképességet kíván, hiszen a konfliktus megjelenése után a körülmények több ember számára is előnyt jelenthetnek, de ennek tudatában ezt is mint egy lehetőséget kell figyelembe venni.

Ez az eljárás ezen a területen inkább az észlelést és tudatosságot fejleszti, nem pedig konkrét válaszokat próbál adni. Megfigyelve azt, hogy ki húz hasznot, csupán az első lépés a konfliktus forrásának nyomonkövetésére tett próbálkozásban.

Konfliktus lehet bármi a lángoló vitától a háborúig és lázadásig.

23.5 a) Idézz fel egy konfliktust!

23.5 b) Ki húzhatott hasznot belőle?

23.6 Felelősség áthárítása

Az emberek inkább mesterkednek a felelősség valaki másra hárításán, mint sem magukra vállalják azt. Ez is a hamis információk gazdag forrása lehet.

23.6 a) Idézd fel azt, amikor másra próbáltad hárítani a felelősséget!

23.6 b) Idézd fel azt, amikor valaki rád próbálta hárítani a felelősséget!

23.6 c) Idézd fel azt, amikor valaki a felelősséget valaki másra próbálta meg áthárítani!

23.7 Megtévesztő idő

Az igazság ködösítésének vagy megmásításának egy mindennapos módja a megtörtént dolog időpontjának elcsúsztatása vagy elhomályosítása. Joe megüti Billt, Bill visszaüt, majd Joe azt állítja, hogy Bill ütött először.

Az időpont megváltoztatásának másik általános módja azt állítani, hogy valami nagyon régen történt, nem mostanában, így a jelentőségét le lehet kicsinyíteni.

Ez a hazugság észrevételét nehézzé teszi, mivel az esemény tartalma helyett annak csak az időpontja lett megváltoztatva.

Az emberek elég gyakran teszik ezt ahhoz, hogy nagyban hozzájáruljon a szegényes emlékezethez.

Ha egy személy túl sok esemény időpontját változtatja meg, ő maga is egyre kevésbé fog emlékezni.

23.7 a) Idézd fel azt, amikor valakit egy esemény időpontjával kapcsolatban félrevezettél!

23.7 b) Idézd fel azt, amikor valaki egy esemény időpontjával kapcsolatban téged félrevezetett!

23.7 c) Idézd fel azt, amikor valaki egy esemény időpontjával kapcsolatban valaki mást félrevezetett!

23.8 Jelentőség megmásítása

Valami jelentőségének megváltoztatása altalános csel, akár egy fontos dolog jelentőségét kicsinyítik le, akár valami kicsinységnek tulajdonítanak félelmetes jelentőségét.

23.8 a) Idézd fel azt, amikor valaminek a fontosságát eltúloztad!

23.8 b) Idézd fel azt, amikor valaminek a fontosságát lekicsinyítetted!

23.8 c) Idézd fel azt, amikor valaminek a fontosságát valaki más eltúlozta!

23.8 d) Idézd fel azt, amikor valaminek a fontosságát valaki más lekicsinyítette!

23.9 Invalidálás

Amikor valakit a hazugságának leleplezése fenyeget, akkor gyakran invalidálja a másik személyt azért, hogy a tényeivel kapcsolatban kételyt próbáljon ébreszteni.

Ez nem az invalidálásnak egyetlen oka, így nem ragaszkodhatunk hozzá, mint biztos jelhez, ellenben képesnek kell lennünk egy vállrándítással elintézni az invalidálást, nem szabad kibillennünk az egyensúlyunkból és látnunk kell, mi történik valójában.

23.9 a) Idézd fel azt, amikor valaki mást invalidáltál!

23.9 b) Idézd fel azt, amikor valaki más téged invalidált!

23.9 c) Idézd fel azt, amikor valaki más valaki mást vagy másokat invalidált!

23.9 d) Idézd fel azt, amikor magadat invalidáltad!

23.9 e) Idézd fel azt, amikor mások magukat invalidálták!

23.10 Szégyen és gátlásosság

Valakinek a szégyenérzetét és gátlásosságát a manipulálására meglepő mértékben fel lehet használni. Az emberek irányítására vagy egymás megzavarására ezt gyakran felhasználják.

Ennek az alkalmazása nagy kínokat okoz, miközben változásra ösztönzi a személyt.

23.10 a) Idézd fel azt, amikor gátlásosságot vagy szégyenérzetet keltettek benned!

23.10 b) Idézd fel azt, amikor valaki másban gátlásosságot vagy szégyenérzetet keltettél!

23.10 c) Idézd fel azt, amikor valaki gátlásosságot vagy szégyenérzetet keltett valaki másban!

23.10 d) Idézd fel azt, amikor keltettél gátlásosságot vagy szégyenérzetet önmagadban!

23.11 Hamis vádaskodás

Ez a dolog sokféle módon jelentkezhet.

Azok az emberek, akiket becsaptak, és azután túlságosan aggódnak azon, hogy ismét becsapják majd őket, gyakran terjesztenek hamis vádakat.

Azok pedig, akik becsapnak másokat, szintén hamis vádakat terjesztenek, erőfeszítést téve ellenfeleik legyűrésre. És az így félrevezettek is hamisan vádaskodnak majd.

Most szándékos és nem szándékos hamis vádakat fogunk keresni.

23.11 a) Idézd fel azt, amikor hamisan vádoltak valamivel!

23.11 b) Idézd fel azt, amikor valakit hamisan vádoltál!

23.11 c) Idézd fel azt, amikor valaki hamisan vádolt valaki mást!

23.12 Még többet a konfliktusok szításáról

Most is az ítélőképességünkre van szükség. Nem csak a manipulálásra való törekvés lehetett az oka annak, hogy valakit vagy valamit rossz színben tüntettünk fel, de nagyon sokszor előfordult. Tekintsük át ezeket.

23.12 a) Keress valakit vagy valamit, amit rossz színben tüntettek fel!

23.12 b) Ki mondta?

23.12 c) Fűzte-e rejtett érdeke ahhoz, hogy ezt mondja?

23.13 Igaz és hamis

Vizsgáld felül a tapasztalataidat!

23.13 a) Keress valamit, amit neked mondtak és amiről azt találtad, hogy igaz!

23.13 b) Keress valamit, amit neked mondtak és amiről azt találtad, hogy nem igaz!

23.14 Félrevezetve

23.14 a) Hogyan vezettél félre másokat?

23.14 b) Hogyan vezettek félre téged?

23.14 c) Hogyan vezetett félre valaki valaki mást?

23.15 Manipuláció

23.15 a) Hogyan manipuláltál másokat?

23.15 b) Hogyan manipuláltak téged?

23.15 c) Hogyan manipulált valaki valaki mást?

23.16 Kiértékelés

Most nem a kiértékelés hétköznapi jelentésével foglalkozunk, ahol ez egy vizsgálódás vagy vita eredménye. Ebben az értelemben minden oktatási forma tartalmaz kiértékelést.

De a valakire erőszakkal rákényszerített értékítélet más kategória. Ebben az esetben nem engedik meg valakinek hogy gondolkozzék, ezzel butává és pedánssá teszik.

Más esetben ha valamit valakire a szabad rátekintés és belátás helyett erőszakolnak rá, akkor benne a magával a tárggyal és a közlő szándékaival kapcsolatban is gyanakvást ébresztenek. Olykor egy szegény tanár teszi ezt, aki maga is erőszakos és gondolkozás nélküli oktatás áldozata volt. Olykor egyszerűen önigazolás vagy fanatizmus van a háttérben.

Sokszor a közölt adat maga is hamis, vagy irányításra és uralkodásra törekvés áll a háttérben.

23.16 a) Keress egy értékítéletet (véleményt), amit ráderőszakoltak!

23.16 b) Keress egy értékítéletet (véleményt), amit valakire ráerőszakoltál!

23.16 c) Keress egy értékítéletet (véleményt), amit valaki ráerőszakolt valaki másra!

23.17 Ítélőképesség

Végül mindent az ítélőképességre vezethetünk vissza, amely alapján eldöntheted, minek van értelme és mi az, ami bűzlik. Sok tényező kiértékelése alapján kell ítéletet mondani a dolgokról, nem pedig egy egyszerű fekete-fehér szabály alapján.

Gondolj olyan neked mondott dolgokra, amelyekben még most is bizonytalan vagy. Csinálj két listát, az egyiket azokról a dolgokról, amelyek arra utalnak, hogy igaz volt, és egy másikat azokról, amelyek arra utalnak, hogy hamis volt. Ezeket dolgozd fel, miközben a lista mindkét oldalához az összes lényeges összetevőt előítéletmentesen hozzáírod. Tedd mindezt úgy, hogy nem próbálod meg közben eldönteni, hogy igaz vagy hamis. Ha a végére értél, akkor értékeld ki, melyik oldal az erősebb. Amennyiben elég sok összetevőt szedsz össze, és azok az egyik oldalra húznak, el tudod dönteni.

Ellenben ha a két oldal egyensúlyban lenne, több lehetőség is fennállhat. Az egyik lehetőség az, hogy nem rendelkezel elég adattal, így a kérdés megoldatlanul maradhat. De létezik három ellenőrizni való dolog, mielőtt a kérdést további vizsgálódásra félretennéd.

A két oldal egyensúlyban lehet attól, hogy valaki egy rakás hamis adattal látott el az egyik vagy másik oldalra vonatkozóan. Más szóval az egyik oldal hamis. Ezért ellenőrizd le mindkét oldal összetevőit lehetséges becsapás után kutatva.

A két oldalt te is egyensúlyban tarthatod. Például erős vágy élhet benned arra, hogy az egyik oldal legyen a igaz, ezért elkezded csűrni-csavarni a dolgot. Ezért ellenőrizd le, van-e előítéleted a dologgal kapcsolatban, nem voltál-e részrehajló a listákkal.

De az egyik legáltalánosabb ok az is lehet, hogy összekeverted a narancsokat és az almákat, és a lista arra szolgál, hogy szétválogasd azokat. Lehet, hogy két, egymással kapcsolatban nem álló dolgot keversz össze. Vizsgáld meg a két listát és nézd meg, hogy létezik-e egy olyan közös elképzelés, amely így rendezi el azokat. Ezután újra vizsgáld meg az eredeti kérdésed, és nézd meg, hogy nem tudod-e két különálló tényezőre bontani azt és nem tudsz-e két különálló kiértékelést készíteni. Majd próbáld meg kielemezni azt, hogy ez a két dolog igazából hogyan illeszkedik össze és hogyan keveredtek össze egymással. Lehet, hogy az egyiket a másik nélkül akarod és lehet, hogy ezt valahogy meg is lehet csinálni.

Ezt a gyakorlatot több különböző, mind személyes, mind társadalmi kérdésen hajtsd végre. Nézd meg, hogy legalább egy illúzión vagy becsapáson keresztül tudsz-e látni.

Elégtelen adatok hiányában ne cselekedj elhamarkodottan. Emlékezz arra, hogy a hamis vádaskodás dönti romlásba a létünket.

De talán a manipuláció és a félrevezetés ellen lehet, hogy be tudod magad biztosítani.

22. Többet a zaklatottságról
Tartalom