29. VESZTESÉG KEZELÉSE

29.1. A nagyobb veszteségeken lévő súly csökkentése
29.2. A veszteséget tartalmazó incidensek futtatása
29.3. Fejlettebb lépések

A korai dianetika elmélete szerint a veszteség eseményei a fájdalom incidenseire telepednek rá, mert először valakinek meg kell tapasztalnia a sebezhetőséget ahhoz, hogy egyáltalán tudomással bírjon arról, hogy más is megsérülhet.

Ám egy halhatatlan lélek szempontjából a sorrendnek éppen fordítottnak kell lennie.

Egy fájdalomra és az erőszakra immunis istenszerű lény csak akkor tud veszteséget elszenvedni, ha addig a pontig lehanyatlott, ahol már nem tud akarata szerint bármit újra létrehozni.

Ilyenek lehetnek például azok a dolgok, amiket a lény még hatalma teljében teremtett, de azóta már nem érzi magát képesnek megteremtésükre; azok, amelyek egy csoport közreműködéseképpen jöttek létre és a lény úgy érzi, hogy egyedül nem képes ezeket létrehozni; vagy ezek közé tartoznak még az olyan elvontabb dolgok, mint a személyes kapcsolatok (például egy barát elvesztése), vagy ezoterikus fogalmak (tisztelet elvesztése). Ezek közül a területek közül valamennyi magában foglalja a veszteség lehetőségét egy olyan majdnem-isten számára, aki ugyan egy keveset már hanyatlott, de még mindig nem lehet neki közvetlenül ártani vagy sérülést okozni.

Másrészt a fájdalom valójában egy olyan mechanizmus, amely egy olyan, a testet (vagy más teremtett dolgot) érintő veszteség lehetőségére figyelmezteti a lényt, amelytől függ és nem képes akarata szerint újra létrehozni azt. A fájdalom a veszteséget tartalmazó eseményekre épül.

Ugyanúgy szükséged van a veszteséggel való konfrontálásod növelésére, mint ahogyan a fájdalommal való konfrontálásodat is növelted.

De a jelenlegi életedben létezhet egynéhány olyan nagyobb veszteség, amelyet nem kezelhetsz úgy, mint egy incidenst, amíg nem futtatsz pár könnyebb dolgot. Ezért először csökkentened kell a súlyukat, hogy ne zavarjanak a későbbiekben.

29.1. A nagyobb veszteségeken lévő súly csökkentése

A sírás elősegíti a veszteségen lévő töltés csökkenését. Amikor a veszteségek kezelésére eljárásokat futtatsz, ne tartsd vissza a sírást, sőt tulajdonképpen még elő kellene segítened azt, ha lehetséges.

Ha súlyos veszteség ér, sírj, ha egy mód van rá. Ha valamilyen férfias okból pillanatnyilag el kell nyomnod a könnyeket, engedd szabadjára azokat, amint egyedül maradsz. Viszont ne érezz bűntudatot, ha egy szeretted elvesztésekor nem tudsz sírni. Ez azért történhet meg, mert egy korábbi hasonló veszteség restimulálódott, méghozzá egy olyan, amikor kikapcsoltad és elnyomtad az érzéseidet. Ezek a dolgok az idők folyamán összegződnek és az illető fokozatosan érzéketlenné és érzelmileg halottá válik.

Bármi, ami a szomorúság áramlását beindítja (még ha csak csekély mértékben is), némi töltést vezethet le erről a területről. Ha egy érzelmes filmen vagy zenén sírni tudsz, nyugodtan tedd azt.

A veszteség kezelése során valaki vagy semmit sem érez, vagy bánatot érez, vagy jobban érzi magát. Ne keverd össze azt, hogy semmit sem érzel azzal, hogy jobban érzed magad.

Amikor súlyos veszteség történik, hajlamosak vagyunk arra, hogy úgymond magunkra öltsük az elveszített személy jellemvonásait, hogy ily módon továbbra is a közelünkben tartsuk őt.

Az alábbiakat minden olyan jelen életbeli főbb veszteségre futtasd, amelyen úgy érzed, hogy töltés van. Ez magában foglalhatja a szeretteidet, a szövetségeseidet, a kedvenc állataidat, sőt még csoportokat is, amennyiben erősen vonzódtál hozzájuk.

Ha lehetséges, kezdd a futtatást ezek közül a legkönnyebb olyannal, amelyet még fontosnak ítélsz meg. Viszont ha ezek között olyan van, amelyik annyira elvonja a figyelmed, hogy emiatt a többit nem tudod futtatni, akkor nincs mit tenni, kezd ezzel a futtatást.

Az eljárásokat váltakozva kell futtatnod. Mindegyiket legalább háromszor futtasd, azután folytasd tovább egészen addig, amíg az bármilyen változást vagy hatást létrehoz.

Csináld ciklikusan egymás után az eljárásokat (menj vissza az elsőre az utolsó befejezése után) egészen addig, amíg még érzéketlenséget vagy bánatot találsz a területen. Egészen addig folytasd, amíg jobban nem érzed magad és többé semmit nem nyomsz el.

29.1.1. Képzeld el (vizualizáld) magad mellé a személyt (vagy csoportot vagy akármit) különféle helyeken, és robbantsd fel őket. Eközben legalább a hat fő irányt használd (elől, hátul, jobbra, balra, fent, lent). Tedd őket közelebbre és távolabbra is. Minden egyes alkalommal, amikor elképzeled a őket, hevesen robbantsd fel őket.

29.1.2. Találj olyan helyeket, ahol a személy biztonságban lenne, és ezekre a helyekre képzeld oda őket

29.1.3. Képzeld őket különböző helyekre magad mellé, és minden egyes helyen néhányszor mentálisan kapcsolódj hozzájuk, majd válj el tőlük

29.1.4. Képzeld őket különböző helyekre magad mellé, és gondolatban ragadd meg őket, ne hagyd, hogy elmenjenek.

A fenti eljárásokat addig végezd, amíg jobban nem érzed magad. Azután a jelenlegi életedből válassz egy másik súlyos veszteséget, és futtasd azt. Folytasd addig, amíg jelenlegi életed minden jelentősebb veszteségét le nem csillapítottad.

29.2. A veszteséget tartalmazó incidensek futtatása

Amint a fentebb megtárgyalt módon lecsillapítottad a súlyos veszteségeidet, hasonló módon kezdheted el a veszteséget tartalmazó incidensek futtatását, mint ahogyan az előző fejezetben a fájdalmas események futtatását végeztük.

Ahogyan a fájdalom esetében, úgy most is a könnyű incidensek futtatásával kezdj, és így juss el a veszteség általános konfrontálásáig.

Kezdetben a kisebb tárgyak elvesztését vagy elromlását tartalmazó eseményeket futtasd.

Ezután folytasd a fontosabb dolgokkal, mint például egy nagyobb pénzösszeg vagy egy értékes vagyontárgy elvesztése. A nagyobb szomorúsággal járó incidenseket hagyd későbbre.

Ugyanúgy, mint a fájdalmas incidenseknél, itt is lépj át egy korábbi időpontra, ha az eset az oldódás helyett beragadna. Az előző életeid veszteségeivel könnyebb konfrontálódni, mint a mostani életedben bekövetkezettekkel, és még a jelenbeli veszteségeken lévő töltés is csökken.

A veszteség esetében általában az a pont a kulcspont, amikor valaki felfedezi vagy amikor valakinek a tudomására hozzák a veszteséget. Némely veszteség azonban "drámai módon előrevetíti az árnyékát", és ez már az incidens legkorábbi részét képezi, mint amikor valakit rossz érzés tölt el az, hogy egy szeretett személy felszáll egy repülőre, amely ezután lezuhan.

Addig kell minden egyes kategóriából incidenseket futtatnod, amíg jobban nem érzed magad az ilyenfajta veszteségekkel kapcsolatban, és kezelni nem tudod az ebbe a nagyságrendbe tartozókat. Most egy sorrendet próbálok javasolni, de későbbre is halaszthatsz egy területet, ha kivételesen nehéznek tűnik.

Olyan incidensláncokat is futtas, amelyekben te okozol másnak veszteséget, és olyanokat is, amelyekben hasonló veszteségek elszenvedését figyeled meg másoknál.

Miután a fenti módon már kezelted a birtokodban lévő tárgyaid elvesztését, futtasd a a játékok vagy munkahelyek elvesztését, vagy akár az olyan veszteséggel járó szituációkat is, amelyek érzékenyen érintettek.

Azután futtasd a barátok, a kedvenc háziállatok, a távoli családtagok elvesztését, a kisebb (inkább mint nagyobb) kapcsolatok felbomlását, valamint kevésbé jelentős csoportok elvesztését.

Csak miután a fenti területeken már jól állsz, szabad olyan jelentős veszteségek futtatását elkezdeni, mint például egy közvetlen családtag, hűséges társ, vagy életedben fontos szerepet játszó csoport elvesztése (amely körül, mielőtt elvesztetted volna, évekig forgott az életed).

Folytasd mindezt addig, amíg kiegyensúlyozottan szembe nem tudsz nézni a múltbéli jelentősebb veszteségekkel is.

Ugyanúgy, mint a fájdalmas incidenseknél, itt is létezik egy pont, ahol elég magas szinten leszel képes konfrontálni ahhoz, hogy a továbbiakban az incidensfuttatás technikája helyett már egyszerű felidézéssel is képes legyél kezelni ezeket.

29.3. Fejlettebb lépések

Lehet, hogy jobban teszed, ha ezt a részt a könyvön való második áthaladásra hagyod. Csak ha úgy érzed, hogy készen állsz, akkor hajts végre egynéhányat a következő lépések közül, egyébként hagyd ezeket a következő alkalomra.

Futtathatsz elmúlt haláleseteket egy testét elveszítő szellem nézőpontjából is. Ily módon a testek elvesztésének a konfrontációját tudod felépíteni.

Futtathatod olyan korábbi civilizációk vagy korábbi univerzumok elvesztését, melyeknek valamikor tagja vagy a része voltál és amelyet őszintén szerettél. Néha száműztek vagy kidobtak, de még sokkal sűrűbben fordult elő az az eset, amikor egyszerűen elhagytad azt és jóval később visszatérve azt találtad, hogy eltűnt, elpusztult, vagy már csak az elpusztulásának a hírét hallottad meg. Különösen súlyos, de annyira nem gyakori eset az, ha a lény részese volt a tényleges pusztulásnak (különösen mint annak védője), vagy megtapasztalta azt, hogy minden darabjaira hullik körülötte. A kulcsfontosságú pillanat ilyen esetben gyakran a szerencsétlenség legelső előérzete.

Szintén kipróbálhatod és felveheted egy korai hatalmas, istenszerű lény nézőpontját, és átgondolhatod, milyen dolgokat veszthettél el akkor, majd ezeket is futtatthatod.

28. Incidensfuttatás
Tartalom