Kommunikációs formula – A 28. axióma elemzése

• A 28. axióma
• Alkotórészek
• • Konszideráció
  • Szándék
  • Figyelem
  • Ok, kiindulópont
  • Távolság
  • Hatás, fogadópont
  • Duplikáció
  • Megértés
  • A részecske vagy impulzus sebessége
  • Semmi-ség vagy valami-ség
  • A nem-kommunikáció akadályokból áll. Az akadályok térből, közbeékelt dolgokból (mint például falak vagy gyorsan mozgó részecskék ernyői) és időből állnak.

A kommunikációs formula a legegyszerűbb alakjában a következő:

Ok – távolság – hatás.

Kommunikáció

1. Valaki beszél (ok)
2. Ez a valaki egy ott található valaki máshoz beszél (távolság)
3. Ez a második valaki meghallgatja (hatás)

Ez úgy is meghatározzák, mint a gondolatok téren keresztül történő cseréje.

Egy másik meghatározás szerint a kommunikáció az a tevékenység, amely során valaki érzelmet (A) tapasztal meg és amely során egyetértést (R) ér el.

Ez a meghatározás a kommunikációnak az ARK-háromszögben betöltött szerepét fejezi ki.

Konszidereció

Egy konszideráció egyszerűen egy gondolat, egy posztulátum, egy valamivel kapcsolatos elképzelés. Mivel viszont az elmét az anyagnál magasabb rendűnek gondoljuk, (3. axióma), ezért az olyan fogalmakat, mint a távolság, a duplikáció, szándék megértés, figyelem, stb. szintén konsziderációnak tartjuk.

Egy újabb meghatározás szerint a kommunikáció bármely részének az első és legalapvetőbb meghatározása az, hogy az egy konszideráció. Mivel a duplikáció egy konszideráció, a kommunikáció olyan mértékben lehetséges, amilyen mértékben a személy szabadon képes konsziderációkat hozni.

Az utolsóként idézett meghatározás arra következtet, hogy bármely kommunikáció célja a duplikáció. Ok-ként az szeretnéd, hogy megértsenek vagy hogy az utasításaidat kövessék. Hatás-ként megérteni szeretnél, vagy pedig megismerni a teendőket. A hatás-ba beérkező dolog pedig a duplikáció.

Katonák	Duplikáció – Az okozó pontban található gondolat átkerül a hatáspontba. Fizikai szinten ez engedelmességként vagy másolatként/duplikációként jelenik meg.		Katonák
	←Engedelmesség	Fizikai másolat→

Ez azt is jelenti, hogy annyira vagy képes hatékonyan kommunikálni, amennyire konsziderációkat képes vagy hozni. Ez az állítás gyakorlati használatra lehet, túl tág, de a kommunikáció összes kisebb elemét tartalmazza – azokat a tényezőket, amelyek a kommunikáció tárgyát alkotják (gondolat, üzenet) ugyanúgy, mint azt a képességet, hogy azt fogadjuk és hogy azt duplikáljuk.

A 28. axiómából tudjuk, hogy a kommunikációs képlet: ok, távolság, okozat szándékkal, figyelemmel, valamint megértéssel párosuló duplikációval

Itt a figyelmet és a szándékot említik. Az élő kommunikációban az ok-nak szándék-kal kell rendelkeznie, hogy a kommunikáció sikeres lehessen. Az ok-nak figyelmet kell fordítania a fogadópont helyzetére és állapotára. A figyelem természetesen a jó hallgatónak is az ismérve, aki egy kommunikációt képes fogadni. A kommunikációnak megértés-t kell eredményeznie. A megértés rész csupán az élő kommunikációra lehet jellemző.

A 28. axióma

A kommunikáció teljes meghatározása a 28. axiómában található:

A kommunikáció egy gondolat vagy részecske egy eredetpontból egy fogadópontba valamilyen távolságon át történő mozgatásának konsziderációja és tevékenysége azzal a szándékkal, hogy a fogadópontban létrehozza annak a duplikálását és megértését, ami az eredetpontból eredt.

Kommunikáció elemei

Az élő kommunikáció elemei.

A kommunikációs formula: ok, távolság, okozat szándékkal, figyelemmel, valamint megértéssel párosuló duplikációval.

A kommunikáció alkotórészei a következők: konszideráció, szándék, figyelem, ok, kiindulópont, távolság, okozat, fogadópont, duplikáció, megértés, az impulzus vagy a részecske sebessége, semmi-ség vagy valami-ség.

A nem-kommunikáció akadályokból áll. Az akadályok térből, közbeékelt dolgokból (mint például falak vagy gyorsan mozgó részecskék ernyői) és időből állnak.

Egy kommunikációnak a meghatározás szerint nem kell kétirányúnak lennie. Amikor a kommunikációt viszonozzák, a formula megismétlődik azzal, hogy a fogadópont most kiindulóponttá válik, és az előző kiindulópont fogadóponttá válik.

Ez így rengeteg adat. Bontsuk kisebb darabokra és vizsgáljuk meg a különböző részeit.

A következő a fő meghatározás:

A kommunikáció egy gondolat vagy részecske egy eredetpontból egy fogadópontba valamilyen távolságon át történő mozgatásának konsziderációja és tevékenysége azzal a szándékkal, hogy a fogadópontban létrehozza annak a duplikálását és megértését, ami az eredetpontból eredt.

Ebben az esetben az ok-ot eredetpont-nak nevezik. Természetesen ez az, ahol a kommunikáció elkezdődik.

A hatás neve fogadópont. Ez az, ahová a kommunikációnak meg kellene érkeznie.

A szándék-kal az eredetpont rendelkezik.

R. Hubbard a szándékot a szavakat továbbító vivőhullám-ként határozta meg. A szándék az utasító tényező, annak, a konsziderációja, hogy valami megtörténtét el akarjuk érni, így az megtörténik. Ez nem szavakból (vagy részecskékből) áll. Másképpen kifejezve a szándék egy théta jellemző vagy képesség.

A duplikáció-val és a megértés-sel a fogadópont-nak kell rendelkeznie.

A duplikáció gépies cselekvés is lehet, például egy fénymásoló is képes duplikálni. A megértés viszont théta jellemző vagy képesség. A megértéshez élő thetánra és élő kommunikációra van szükség.

Alkotórész még a részecske vagy az impulzus. Ez lehet egy levél, egy e-mail, egy ajándék, egy kép, vagy akár még egy ütés vagy egy lövedék, vagy akár egy kimondott szó is.

Amikor egy személytől a másikig a megértés eljut, akkor a kommunikáció sikeres volt.

Az ellenséges kommunikáció (például egy lövedék kilövése esetén) lehet, hogy nem kapsz megértést, de valamiféle duplikáció (vagy hatás) létrejön, így ezt is lehet a kommunikáció kifejezéssel jellemezni.

Alkotórészek

Tekintsük át az alkotórészek listáját

Létezik a fizikai ok – távolság – hatás együttes. Van egy részecskénk. De hova illeszkednek a következő részek?

Konszideráció, szándék, figyelem, ok, kiindulópont, távolság, okozat, fogadópont, duplikáció, megértés, az impulzus vagy a részecske sebessége, semmi-ség vagy valami-ség.

A nem-kommunikáció akadályokból áll. Az akadályok térből, közbeékelt dolgokból (mint például falak vagy gyorsan mozgó részecskék ernyői) és időből állnak.

Ezeket sorban végigvesszük, először meghatározva, majd némi megjegyzéssel ellátva.

Konszideráció

1. Egy gondolat, egy elképzelés, egy valamivel kapcsolatos posztulátum, a kommunikáció üzenete.
2. Egy folytatólagosan fennálló posztulátum (mint a távolság, duplikáció, figyelem, stb.)
3. Az élet legmagasabb rendű képessége, hogy felette áll a tér, az energia és az idő mechanizmusainak.

A kommunikációs formulában olyan konsziderációk találhatók, mint a duplikáció, figyelem vagy a szándék. A fenti 3. meghatározás szerint még a távolság is konszideráció. Így láthatod, hogy a konszideráció fogalma hogyan hatja át a kommunikáció teljes témakörét.

A legjobban a fenti 1. pont, a gondolat vagy elképzelés az, ami ide a legjobban illik, azaz a kiindulópontban lévő gondolat vagy üzenet keresztül szeretne jutni és azt konsziderálja, hogy keresztül fog jutni, a fogadó pont pedig az konsziderálja, hogy duplikál és megért.

Szándék

1. A vivőhullám, amely a szavakat továbbítja.
2. Egy utasító tényező, annak a konsziderációja, hogy veleminek a megtörténtét akarjuk és az meg is történik.
3. Egy theta jellemző vagy képesség

Ez kifejezetten a kiindulóponthoz tartozik. Valakinek van egy elképzelése vagy gondolata, amelyet egy barátjának el szeretne mondani. A szavak mellett a szándékot is használja arra, hogy azokat átjuttassa.

Figyelem

Összpontosított érdeklődés. A figyelem az aberrációja során lehet szétszórt, de túlzottan is rögzülhet valamire.

Szétszórt	Túlzottan rögzült	Összpontosított figyelem
Szétszórt	Túlzottan rögzült	Összpontosított figyelem

A kiindulópontnak erősen a fogadópont tudatában kell lennie (azaz figyelmet kell rá fordítania). A kiindulópontnak tudnia kell, hogy a fogadópont hol található és hogy a figyelmével mit is tesz. Készen áll a fogadópont kommunikáció fogadására? A fogadópont számára milyen tónusszinten lehet az üzenetet a legjobban kifejezni? És így tovább.

A figyelem a fogadópontra is vonatkozik. Ahhoz, hogy a kommunikációját fogadni tudja, az érdeklődését valamilyen mértékben a kiindulópontra kell irányítania. A jó hallgatóság képes arra, hogy nagyfokú érdeklődést összpontosítson a kiindulópontra és ezt a saját akarata szerint tegye meg (azaz a figyelme rögzül és nem szóródik szét túlzottan). [Ha auditálás közben erősen a preclearedre bámulsz, vagy túl merev vagy, akkor saját magadra figyelsz, akkor annak a kommunikációd látja kárát, amelynek az ülés ARK-ja látja kárát, amelynek a preclear látja kárát.]

Ok, kiindulópont

Ezek rokonértelmű kifejezések. Egyszerűen kiindulópontot vagy a kommunikáció eredetpontját jelentik. R. Hubbard szerint az ok a szótárunkban csupán kiindulópont-ot jelent. A TR-ekben azt a személyt jelöli, aki beszél.

Távolság

1. Két pont között mérhető hosszúság
2. Az A és B pontok között található tér vagy térköz.

Személy	<<< Távolság >>>	Személy
A kommunikáció létrejöttéhez az okozópont és a hatáspont között legyőzendő távolságra van szükség

Ahhoz, hogy kommunikáció létezhessen, a kiindulópont és a fogadópont között egy olyan távolságnak kell léteznie, amelyet egyikük vagy mind a ketten megpróbálnak legyőzni. Ha nem lenne távolság, akkor a kommunikációra sem lenne szükség, ugyanis a két pont ugyanazt helyet foglalja el. Ezen túl az affinitás is teljes lenne, ugyanis az ok és a hatás is ugyanazt a teret foglalja el. Az affinitást néha a távolság konsziderációja-ként határozzák meg. [A szóló TR-ekben, amelyek során az auditor saját magának ad ki végrehajtandó utasításokat, ez az affinitás-tényező rendkívül fontos.]

Hatás, fogadópont

Ez a két kifejezés ugyanazt jelenti, egyszerűen a kommunikáció végpontja. A TR-ek esetében az a személy, aki hallgat.

Duplikáció

Ikrek

A tökéletes duplikáció – mint például amikor egymás egymás mondatait befejezik, – ikrek között gyakran jelentkezik. A távolság minimális, a megértés tökéletes, szavakra és fizikai részecskékre nem sok szükség van. Természetesen a telepátia is ez.

Ideális esetben az eredeti tökéletes másolatát, ezen túl egy vagy több másolat készítését is jelenti. A duplikáció hétköznapi jelentése azt sugallja, hogy ez egy gépies cselekedet. R. Hubbard viszont a szót gyakran használja abban a jelentésében, hogy a kiindulópontból származó kommunikáció tökéletes másolatát fogadták. A tökéletes duplikálás-t vagy tökéletes duplikáció-t a legteljesebb ARK-nak tekintik. A tónusskála (a 25. axiómának megfelelően) az egyre csekélyebb és csekélyebb duplikáció skálája. A 20. axióma szerint a tökéletes duplikáció egy állapot részleges vagy teljes megszűnését eredményezi. A duplikáció gyakran attól függ, hogy a valóságot hogyan adod át vagy hogy hogyan tudsz egyetértésre jutni.

Egyértelműen a fogadópont-hoz tartozik (noha a kiindulópont felelőssége az, hogy olyan üzenetet sugározzon ki, amelyről a fogadópont képes tökéletes másolatot létrehozni).

Megértés

R. Hubbard szerint a megértés a cselekvő tudóság, affinitásból, realitásból és kommunikációból áll, továbbá egyfajta végső megoldás, mindent képes helyrehozni.

Amikor megértés-ről beszélünk, akkor egy théta jellemzőre és képességre gondolunk. Nem létezik valódi gépies megértés. Az axiómák alapján a thetán A-ból, R-ből és K-ból, azaz megértésből áll, így nem a MEST része. A fogadópont a saját A-ját, R-jét és K-ját arra alkalmazza, hogy megértést érhessen el, és feltételezzük, hogy a kiindulópont felelősséget vállal azért, hogy az üzenetet olyan módon fejezze ki, hogy annak segítségével a fogadópont az üzenetet A-val, R-rel és K-val fogadva így megértést érhessen el.

A részecske vagy impulzus sebessége

Lövés

A túl nagy sebesség halálos is lehet.

A szóbeli kommunikáció során túl gyorsan és túl lassan is beszélhetsz. A beszélőnek a részecskéi sebességét a hallgatójához kell igazítania. A túl nagy sebesség halálos is lehet – ahogy a lövedékekre igaz is. A hallgatódat halálra untathatod azzal, hogy túl kevés gondolatot túl lassan mutatsz be neki. Túlterhelheted azzal, hogy túl sok gondolatot olyan gyorsan mutatsz be neki, hogy téged nem lesz képes követni. [Auditorként a precleart az ülésből kivetheti az, ha az utasításokat túl lassan vagy túl gyorsan adod.]

Ez a kiindulópont felelőssége.

Semmi-ség vagy valami-ség

Vezénylés

A zene kommunikáció. A legfontosabb részei a ritmus, az időzítés és a szünetek. Semmi-ség és valami-ség.

A beszélt kommunikáció hangokból és szünetekből áll. A semmi-ség vagy valami-ség-re jó példa a a zene, a csendes részeivel, vagy a Morze-kód. A beszélő a kijelentéseit szünetekkel megszakítva közli, akár azért, mert válaszra vár, akár azért, mert nem kap olyat. A kommunikáció során a semmi-ség vagy valami-ség kezelésének irányítása a kiindulópont irányítása alatt áll.

A nem-kommunikáció akadályokból áll. Az akadályok térből, közbeékelt dolgokból (mint például falak vagy gyorsan mozgó részecskék ernyői) és időből állnak.

Nincs randi

A lány elhívta egy találkozóra, de akadályok miatt nem ment el.

Létezhet túl sok akadály ahhoz, hogy kommunikáció sikeresen lehessen. Erre lehet példa a Túl messze volt, nem ugyanabban a helyiségben volt vagy nem tudott időben odaérni.

A kiindulópontnak olyan helyzetbe kell magát hoznia, amelyben ezek a tényezők őt nem zavarják meg.

A tanfolyamnak része a 28. axióma gyurmázása, ennek az elemzésnek pedig az a célja, hogy az axióma szavait könnyebben megértsd és hogy a gyurmademózás feladatát könnyebben végre tudd hajtani.