HCS-8 – Az elnyomó ROSSZ!

Az elnyomó személy kifejezés használata a szcientológiá™-ban nincs nagyon jól meghatározva – de egy dolog biztos: az illető ROSSZ!

Használják arra, hogy egy eset állapotát leírják vele, használják az igazságszolgáltatás területén címkeként, valamint használják mumusként, hogy Teljes szabadság-hoz vezető keskeny ösvényen és Hídon tartsanak.

  1. Az elnyomó személy kifejezést részben Az antiszociális személyiség, a szcientológia-ellenes személy című 1966. szeptember 27-ei HCOB-ben találhatjuk meghatározva. Ez a technikai adat az elnyomó személy esetét határozza meg.

  2. A szcientológia™ igazságszolgáltatási rendszerében ezt a címkét arra is használják, hogy a csoport ellenségeit vele megjelöljék. Jogi kifejezésként használva az elnyomó személy vagy csoport a csoport ismert és nyilvánosságra hozott ellenségeit jelöli. Leginkább úgy használjuk, mint ahogy a hétköznapi életben az elítélt bűnöző kifejezést.

    Nagyon baljós csengése van annak, ha egy egyháztagot ebben az igazságszolgáltatási rendszerben elnyomó személy-ként címkéznek fel. A kiközösített tagok ezt úgy élhetik meg, hogy az egyház kitagadta őket és örök kárhozat-ra ítéltettek.

  3. Szcientológusul (ami a szcientológia szlengje vagy hétköznapi nyelvezete) a kifejezést mumus-ként vagy káromkodásként használjuk, olyan, mintha valakit őrült-nek, pszichopatá-nak, bűnöző-nek, stb. hívnál. Ebben a lazább jelentésében, amely a fenti kettőből származik, felhívásként használják, például kapjuk el azt az elnyomót. Segít abban, hogy a csapatot felsorakoztasd, a tagokat éberségre ösztönözd és hogy az egyenes és keskeny ösvényen tartsd őket. Arra használják, hogy az ellenséges csoportot vagy egyéneket befeketítsék és veszélyesnek tüntessék fel – olyan, mint egy egy nagy jelzőtábla: ne lépj be, ne keresd a kapcsolatot – még csak ne is nézz rá!

Ez a kötetlen és többféle értelmezés sajnálatos módon jelentős zűrzavarhoz vezetett. Az egyházban számos esetben keresik az elnyomót. Minden sikertelen helyzet mögött ő a fő tényező. Ha egy feladat nem sikerül, akkor a mögöttes ki-t – az elnyomót keresik, a rosszfiút, aki titokban annak a meghiúsításán dolgozott. Ha a preclearnek nincsenek stabil nyereségei, akkor megint a gonosztevőt keresed, aki a precleart az ülése között leértékeli. Ha a médiában vagy a környezetedben ellenállást tapasztalsz, akkor – újfent – ki a támadások mögött megbúvó elnyomó? Általában egy kilátástalan hajtóvadászatot indítanak, hogy ezeket az embereket felcímkézzék és őket kezeljék, amely viszont hamar boszorkányüldözéssé fajulhat. Pontosan az e miatti aggodalom jelenik meg az Antiszociális személyiség című kiadványban.

Az ember szorongásában hajlik a boszorkányüldözésre. Mindössze meg kell jelölni a "fekete sapkát viselő embereket" mint gazembereket, és máris kezdődhet a fekete sapkát viselő emberek lemészárlása.

De tekintsük át egyesével mindegyik területet és lássuk, hogy mire tudunk rájönni.

Az antiszociális személyiség

Az LRH kiadványban 12 jellemzőt említenek, amelyeket az alábbi táblázatban felsorolunk. Egy olyan személyiséget ír le, aki a háttérbe húzódva köztudottan számos problémát okoz. Az elnyomót nehéz felismerni, így valószínűleg ez az oka annak, hogy a kifejezésnek ennyi többletjelentése alakult ki.

Abban, hogy ez a személyiségtípus létezik, nincs semmi új. A gonosztevők egyik típusa, akit az irodalomból jól ismerünk. Ő a bűnügyi történetek tettese. Ő a James Bond történetek Blofeldje. Ő lehet a gyermekkori tündérmesék mumusa. Őt látod nap mint nap a hírekben és a szórakoztató műsorokban. Az esetleírás alapján pedig az antiszociálisok a kriminológusok és a pszichiáterek előtt már több, mint 50 éve ismertek.

1941.-ben Hervey Cleckley amerikai pszichiáter kiadott egy Az épelméjűség mint álarc című könyvet. A következő idézet elég jól összecseng Hubbard elnyomó személy-ekről szóló leírásával (Cleckley a pszichopata szót használta).

Emlékezni kell arra, hogy még a legkomolyabban és legnyilvánvalóbban sérült pszichopata is az épelméjűség technikai látszatát, valamint magas intellektuális képességeket mutat, és gyakran rövidebb időszakokra, néhány esetben pedig hosszabb időszakokra is az üzleti vagy a szakmai életben sikereket ér el. Noha a felületes megfigyelő számára a társadalom hasznos tagjainak, például sikeres jogászoknak, igazgatóknak vagy orvosoknak tűnnek, a saját eredmények alapján látszólag nem képesek a teljesítményükből adódó sikereket élvezni. Jobban megismerve őket pedig rájövünk, hogy semmilyen hagyományos cselekvésben nem képesek ezt megtalálni.

Álljon itt még néhány idézet:

A pszichiáterek a pszichopaták többi áldozatához hasonlóan a pszichopaták tehetetlen áldozatai. – Dr. Ken Magid Magas kockázat, lelkiismeret nélküli gyermekek című könyvéből.

A pszichopata személyiség a kormányzat legfelsőbb szintjein is, sőt Amerika vallási hierarchiájában is megjelenik. Nem feltételezheted, hogy a bírói vagy gyógyítói címmel rendelkező személy becsületesen került a helyére és nem fogja a fenét is kimanipulálni belőled. – Schreibman pszichológus által H. Cleckley-nek írott levél, 1986. február 10.

Cleckley és társai elsősorban az elítélteket vizsgálták, akik körében nem meglepő módon a legmagasabb az antiszociálisok aránya.

Cleckley és a későbbi szerzők 20 jellemzőt állapítottak meg, amelyek ugyanazt a gonosz és antiszociális személyiséget írják le. Vess egy pillantást az alábbi táblázatra és láthatod, hogy a kriminológia és Hubbard mennyire összhangban van.

Kriminológia/pszichiátria Szcientológia™
Az antiszociális személyiség, szociopata, pszichopata
jellemzői
Az antiszociális személyiség, elnyomó személy jellemzői
  1. Sima modorú/mesterkélt vonzerő

    Megszabadították magukat a társadalmi hagyományoktól

  2. Nagyzásos önértékelés

    A szociopaták arrogáns emberek, akik magukat a többieknél magasabb rendűnek tartják.

  3. Ingerlés szükséglete/hajlam az unalomra

    A szociopaták alacsony önfegyelemmel rendelkeznek, ugyanis mivel könnyen elunják magukat, gyakran képtelenek egy feladatot befejezni. Például képtelen egy munkát hosszabb ideig végezni, vagy egy általa érdektelennek vagy rutinmunkának ítélt tevékenységet folytatni.

  4. Kóros hazudozás

    Lehetnek agyafúrtak, ravaszak, fortélyosak, félénkek és okosak, rendkívüli esetekben félrevezetnek, megtévesztenek, manipulálnak és becstelenek.

  5. Csaló/manipulatív

    Az áldozataik érzelmeivel és szenvedéseivel nem foglalkoznak.

  6. Lelkiismeret-furdalás, bűntudat hiánya

    Hajlamosak felelőtlenek, érzelemmentesek, kőszívűek és együtt nem érzőek lenni.

  7. Sivár érzelmi élet

    Érzelmi szegénység vagy csekély mélységű vagy erősségű érzelmek

  8. Érzéketlenség/együttérzés hiánya

    Figyelmetlen és tapintatlan

  9. Élősködő életmód

    Másoktól való szándékos, manipulatív, önző és kizsákmányoló anyagi függőség, amely a motiváció hiányában, az önfegyelem alacsony szintjében és a felelősség felvállalásának vagy elfogadásának hiányában testesül meg.

  10. Gyenge viselkedéskontroll

    A harag és a természetének nem megfelelő kontrollja, meggondolatlanul cselekszik.

  11. Promiszkuitás a szexualitás terén

    Felületes kapcsolatok, partnerek szabados kiválasztása, másokat szexuális tevékenységre kényszerít

  12. Korai gyermekkorban jelentkező viselkedésbeli problémák

    13 éves kor előtt: hazugság, lopás, csalás, rongálás, erőszakoskodás, otthonról elszökés.

  13. A realista, hosszútávú tervek hiánya

    Vándor életmód, sodródás

  14. Impulzivitás

    Képtelen ellenállni a csábításnak, kiszámíthatatlan, szeszélyes és nyughatatlan.

  15. Felelőtlenség

    Nem fizeti a számláit, nem jár be vagy késik a munkából, nem tartja be az ígéreteket.

  16. Képtelen a tettei miatt felelősséget vállalni

    Lelkiismeret alacsony szintje, a kötelességtudat hiánya, ellenséges manipulációk, az engedetlenségen keresztül próbál másokat manipulálni.

  17. Több rövid ideig tartó házasság

    Képtelen egy hosszú távú kapcsolat mellett elköteleződni

  18. Fiatalkorú bűnözés

    A 13-18 éves korban viselkedésbeli problémák

  19. A feltételes szabadon bocsátás visszavonása

  20. Sokféle bűncselekmény

    Büszkeség tölti el, ha egy bűncselekményt megúszhat

  1. Csak nagyon nagy általánosságokban beszél.

    Állandóan olyan kifejezéseket használ, hogy Azt mondják …; Mindenki úgy gondolja …; Mindenki tudja … – különösen, ha valamit híresztel.

  2. Rossz hírekkel foglalkozik.

    pletykafészek, vészmadár vagy rémhírterjesztő

  3. A jó híreket megállítja vagy meghamisítja.

    A jó híreket megállítja, és csak a rossz híreket adja tovább – gyakran kiszínezve.

  4. A kezelés nem hat rá.

    A kezelés, jobbítás vagy pszichoterápia nem hat rá.

  5. Beteg vagy sikertelen személyek veszik körbe.

    Egy ilyen személyiség körül megfélemlített vagy beteg társakat és barátokat találunk, akik – még ha nem is kergette ténylegesen elmebetegségbe őket – gyengén teljesítenek, kudarcot vallanak, sikertelenek. Az ilyen emberek bajt okoznak másoknak.

  6. Rendszeresen rossz célpontot választ.

    Ha nyilvánvalóan A az ok, az antiszociális személyiség elkerülhetetlenül B-t, C-t vagy D-t hibáztatja.

  7. Nem tud befejezni egy akcióciklust

    Az ilyen személy körül felgyülemlenek a befejezetlen feladatok.

  8. Felelősségérzet hiánya

    Sok antiszociális személy a legriasztóbb bűnöket is szemrebbenés nélkül bevallja, ha rákényszerítik, de a legcsekélyebb felelősséget sem érzi velük kapcsolatban.

  9. Csak romboló csoportokat támogat, és kirohan minden építő vagy jobbító csoport ellen.

  10. Ártalmas cselekedeteket helyesel, és hadakozik az építő vagy segítő cselekedetek, illetve megmozdulások ellen

  11. A segítség nevében pusztít

    Mások segítése olyan tevékenység, amitől az antiszociális személyiség csaknem tombolni tudna dühében, ám ugyanakkor a segítség köntösében az ártó tevékenységeket előszeretettel támogatja.

  12. Nincs érzéke a tulajdonhoz

    Ahogy az az elképzelés, hogy bárki bármit is birtokol, csak ámítás, amit az emberek bolondítására találtak ki.

A szociális személyiségre is lépezik egy lista, ellenkező jellemzőkkel. A kiértékelés kiegyensúlyozására használatos.

Százalékok Százalékok
Néhányan 4%-ot mondanak, mások (APA, Amerikai Pszichiátriai Szövetség) a férfi lakosság 3%-át és a női 1%-át említik. Néhány becslés a börtönök lakóinak 65-75%-át ide sorolja (APA), mások ezt 20%-ra becsülik. Az eredeti HCOB a népesség 2,5%-ára becsüli. A C/S-sorozat 1971-ben íródott 22-es kiadványában ez a szám hirtelen 20%-ra emelkedik! (Később viszont ez nem ismétlődik meg).
Elnevezés Elnevezés
Számos kifejezést használnak: pszichopata, szociopata és antiszociális személyiség-rendellenesség. A pszichiátriához híven számtalan diagnózis létezik, de nehéz egynél több esetcsoportot találni. Noha a leírás és a hangsúly a kriminológiában/pszichiátriában és a szcientológiá™-ban valamelyest különbözik, (a százalékok és a jellemzők alapján) nincs kétség afelől, hogy ugyanarról az antiszociális csoportról van szó.
Alapvető kutatás Alapvető kutatás

Hervey Cleckley (1941): Az épelméjűség mint álarc – a témakör klasszikusa, még ma is használják.

R. D. Hare (1980): Kutatási skála a bűnözők között megjelenő pszichopátia felmérésére – és számos más könyv.

Elsősorban a börtönök népességét vizsgálták, de a katonaságról szóló tanulmányokat is láttam. Találtam egy brit Erőszakoskodók a munkahelyen című tanulmányt is, amely ugyanezzel a jelenséggel foglalkozik.

A kutatásról nincsenek feljegyzéseink, de feltételezhetjük, hogy a pszichiátriáén (Cleckley-én)alapulnak, a jellemzők újbóli megfogalmazásával. Az elnyomók becsült számának hirtelen és rendkívüli megugrása (1971.-ben 20%-ra – C/S-sorozat 22. Pszichózis) olyan tech kutatásokra alapultak, amelyek a Hamis Célok RD-hez vezettek. Ez a szám a későbbi írásokban nem jelenik meg. Hubbard azzal számolt, hogy a népesség 20%-a elnyomó vagy lehetséges bajforrás, az utóbbiak az elnyomók erőteljes befolyása alatt állnak. Az általunk elfogadott számok szerint 2,5% elnyomó és 17,5% lehetséges bajforrás.

Igaz, hogy Hubbard felügyelte az auditálást, de a preclearek nem reprezentálják megfelelően a társadalmat, 0gy véleményünk szerint a százalékok alapvetően csak találgatások.

Felismerés módja Felismerés módja

A pszichopátia ellenőrző lista 22 tételt tartalmaz (például érzéketlenség, lobbanékonyság), amelyeket a Cleckley által eredetileg javasolt pszichopata jellemvonások alapján alkottak meg. Azért, hogy az ellenőrző listát kitöltsék, a felmérő személynek (aki általában egy pszichológus) az alanyt részletesen ki kell kérdeznie és az aktáit alaposan át kell tekintenie. Az ellenőrzőlista tételeinek újabb elemzései azt bizonyítják, hogy a pszichopátia ellenőrzőlista nem csupán a Cleckley által leírt együttérzés-hiányt mérik, hanem más olyan tényezőket is, amelyek a tartós és bizonytalan életmódjukhoz és a társadalmi normáktól való eltéréshez vezet.

A legalapvetőbb ellenőrzőlista a fentebb említett 12 jellemvonást, valamint ellenpróbaként a szociális személyiség-re vonatkozó listát tartalmazza.

Az OCA személyiségteszt is adhat némi támpontot, de erre nincs felkészítve és így a használata félrevezető lehet.

A meghatározás folyamatát hibalehetőségek szövik át és nagyon gyakran áldozatául eshet a farkast kiáltás-nak. A PTS RD során a preclearnek olyan személyeket kell megneveznie, és gyakran kerül elő a szülő(k), mint tétel, ugyanis annyira sok esetben szokott gond lenni velük.

A PTS RD működik, de a felcímkézés igazságtalan is lehet, ez pedig az életben új, komoly problémákhoz is vezethet.

Könnyű felismerni? Könnyű felismerni?
Nem. Cleckley Az épelméjűség mint álarc művének pont az a lényege, hogy ők teljesen normális-nak tűnnek. Lehetnek főállású bűnözők (akár lebuktak, akár nem), de ha megfelelő oktatást kaptak és elég okosak, akkor a társadalomban is felelős pozícióba emelkedhetnek Preclearként vagy munkatársként fokozatosan előkerül a mintázat. A megfelelő felcímkézést viszont megnehezíti az, hogy a szcientológia igazságszolgáltatása az elnyomó személy meghatározását azok, akik el akarnak minket pusztítani-vá változtatta – ami ebben az esetben azokat jelenti, akiktől különböző okok miatt távol szeretnéd magad tartani vagy akiket a csoportból ki akarsz rúgni.
Az állapot oka Az állapot oka
Rossz gyermekkor, tönkrement otthon. Nincs otthon apafigura. A szociopaták magas arányban (70%-ban) rendelkeznek ezzel. Az állapot körülbelül 13 éves korban jelentkezik először (fiatalkorú bűnözés), és felnőttkorra is megmarad. Genetikai okokra és agyi elváltozásra is gyanakodnak. A fiatalkorú bűnözők viselkedésében nyilvánulnak meg a leglátványosabban az antiszociális viselkedés jellemzői. Az alapvető ok az, hogy a személy teljes mértékben leragad egy, a múltjában található életét veszélyeztető eseményben, és minden trükköt bevet, hogy túléljen. Az elnyomót valencián kívüli-nek tartják, aki az eseményben le van ragadva és annak tartalmát játssza folyamatosan vissza. Az elnyomó biztos abban, hogy mindenki személyesen őellene van, és ha mások erősebbé válnának nála, akkor megszabadulnának tőle.

Ahogy magad is láthatod, ez nem 100%-os egyezés, – de megismételném, hogy a szakirodalom is százféle módon írja le őket. Amikor a százalékokra tekintesz, egyértelművé válik, hogy ugyanarról a társadalomellenes csoportról beszélünk.

A részletekben rejlő különbség leginkább a két oszlop közötti szándékok és nézőpontok különbségében rejlik. Cleckley munkája során leginkább a rendfenntartókat, a bíróságokat és a büntetés-végrehajtást érdekelhette. Hubbard művét a szcientológia™ szervezetekben arra használták, hogy a (belső és külső) rossz szándékú bajkeverőket megtalálják és hogy a szervezetet tőlük elszigeteljék.

Ezen túl az ilyen személyekhez (az elnyomókhoz) kapcsolódó személyek esetén is használják, arra, hogy kezeljék őket vagy hogy megszüntessék velük a kapcsolatot (amely lehetőségek a lehetséges bajforrás-kezelés részei). A lehetséges bajforrás (PTS) esetállapot a szcientológia™ egyik fontos felfedezése. Úgy becsülik, hogy ez az állapot a népesség 17,5%-át érinti, valamint hogy első lépésként a preclear oktatásával és edzésével lehet vele megküzdeni.

Mennyi és hol?

Az ellentmondás abban található, hogy ezekkel az antiszociális egyénekbe mekkora eséllyel és milyen gyakran találkozol össze. Mivel a börtönök lakóinak a akár 75%-a is ilyen személy lehet (a becslések 20% és 75% között ingadoznak), biztos lehetsz abban, hogy a rendfenntartás, a bíráskodás és a büntetés-végrehajtás területén gyakran találkozhatsz velük.

Ha viszont a szcientológiá™-hoz hasonló önfejlesztő módszereket tekinted, akkor – becslésem szerint – jóval az népesség átlagos 2,5%-a alatt találkozhatsz össze velük. Az elmélet szerint a szervezet elnyomói azért vannak ott, hogy a rendszert szándékosan tönkretegyék – ez olyan valami, amit vagy rendkívül alacsony fizetésért (mint munkatárs) vagy nagy költségek árán (mint közönség) kellene megtenniük. Ilyen körülmények között nagyon elszántnak kell lenned, és ez olyasmi, ami az antiszociális személyiségekre az egyik oszlopban sem jellemző.

A lehetséges bajforrások (azok, akiket tönkretett az, hogy az elnyomóval közeli kapcsolatban állnak) is mutathatják a fentebbi jellemzőket, viszont őszintén szeretnének ezen befolyás alól kiszabadulni és lehet, hogy elég elszántsággal rendelkeznek ahhoz, hogy a programot végigcsinálják. Főként ők azok, akikkel az egyházban összefuthatsz.

Mivel a szcientológia™ nem rendelkezik megbízható tesztekkel, szerintem ezt a dolgok messze túldramatizálták és maga a kapjuk el az elnyomót hadjárat egy káoszkalmár-jelenséggé vált, azaz a szervezetek annak a dramatizációjává váltak, ami ellen küzdöttek és amitől meg akartak szabadulni. Becslésem szerint a szcientológiá™-ban aktív személyek kevesebb, mint 0,5%-a eshet az elnyomó kategóriájába. Számos alkalommal, amikor úgy gondoltam, hogy végre találtam egyet és elkezdtem kivizsgálni, az egész probléma békésen és hétköznapi módon megoldódott. Nem azt állítom, hogy ne találtam volna ilyen személyeket, ugyanis találtam. A szcientológiá™-ban viszont ők általában csak a peremen ének és amikor szembesítjük őket, akkor általában azonnal lelépnek, ugyanis utálják, ha rájövünk a titkukra.

Véleményem szerint túl sokszor kiáltottak farkast, és önmagában ez sokkal több kárt okozott, mint aminek az elkövetéséről egy valódi elnyomó akár csak álmodni mert volna. A lehetséges bajforrások és az elnyomók félrecímkézése egyike az egyház saját maga által létrehozott problémáknak.

A másik ilyen probléma a nem kívánt elemek és a személyes ellenségek elnyomóként történő felcímkézése, amely hátborzongatóan hasonlít a korábbi Szovjetunió és hasonlók gyakorlatához, amely során a politikai ellenfeleket és a disszidenseket őrült-nek címkézték fel. (1971-ből származik egy olyan irányelv, is, amely szerint ha valaki otthagyta a Sea Orgot (azaz lelépett), akkor őt elnyomó-ként és őrültként kell felcímkézni).

Ez az irányelv ugyanabból az időszakból származik, mint a C/S-sorozat 22. része, a Pszichózis, amelyben LRH a gonosz szándékokat és az esetre gyakorolt hatásukat kutatta ki. Ez vezetett a Kiterjesztett Dianetiká™-hoz és később a Hamis célok RD-hoz. Mind a kettő a Hamis PTS-ség-gel, vagyis az elnyomó jellemzőkkel foglalkozik, amelyek közül a preclearben akármelyik jelen lehet anélkül, hogy belőle bűnözőt vagy valódi elnyomót faragnánk. Valójában a preclear gyakran felismeri, hogy ez az egyik fő problémája. A preclear alapvető jóságával együttműködve ezek nagyon erőteljes technikák. Az, hogy egy jól működő technika kifejlesztése hogyan okozhatott ekkora elnyomókkal kapcsolatos riadalmat, az egyike a szcientológia™ azon rejtélyeinek, amelyre valószínűleg soha nem fogunk értelmes választ kapni – de az biztos, hogy ez megtörtént.

Annak ellenére, hogy a felismerésükre és a beazonosításukra nem létezik megbízható módszer, már maga az a tény, hogy az elnyomó utáni hajtóvadászat ekkora teret nyerhetett, hatalmas méretű paranoiát, gyanakvást és ellenségességet keltett maguk a szcientológusok, a szcientológusok és a környezetük (család, barátok, stb.), valamint a szervezetek és a társadalom között. Az, amilyen durván az egyház a sajtót és a kormányzati szerveket kezeli, legendás, és főleg az elnyomó személyekkel kapcsolatos adatok-ra épül.

Úgy tűnik, hogy az egyházban ugyanaz a dráma iránti éhség van jelen, mint amit a médiában és a szórakoztatóiparban láthatunk, ahol úgy tűnik, hogy mindig az antiszociális személyek vannak a középpontban. A különbség az, hogy ehhez az egyháznak nincs szüksége a médiára, nekik megvan a saját változatuk, az elnyomóra vadászás, amely az újságok és a szórakoztatás összes izgalmát biztosítja.

Tisztelettel,

Szent Tehén!

HCS-7 - A kritizálás kritikája Szent Tehén Sorozat